A Surdi Parktó a festői szépségű zalai dombok lankái közt megbúvó Surd község szívében leledzik. A falu Zala megye déli részén, Somogy megye határán helyezkedik el. Nagykanizsától 16 km-re D-i irányba, a környező falvaktól (Nemespátró, Zákány, Belezna) kb. 5-6 km-re. Sokáig Somogy megyéhez tartozott, az 1950-es évek elején csatolták Zalához. Felszíne dombos, erdős vidék. Valamikor ez a falu is a Zichy grófok birtoka volt. 2000-ben a millenniumi ünnepségen a parkot Zichy-parkká nyilvánította Képviselő-testület. 100 éves, öreg platánfasor vezet a parkhoz. Található itt ezüst juhar, gyönyörű piramistölgy, több törzsű tiszafa, normann fenyők, erdei fenyők, kúszófenyők, mellettük öreg berkenyefa. A japánbirs és az aranyvessző tavasszal színessé, vidámmá varázsolja a környéket. A parkban valamikor a gróf idejében kútház állt. Partján mocsárfenyők, fűzfák, tuják vannak. Déli részén kis fenyves helyezkedik el a kerek dombon.  (forrás: surd.hu)

A park mellett kis halastó található, az 1980-ban készült 1,3 hektáros víztározó, halászati vízterület, állami halászati jogú víz, a helyi önkormányzat tulajdona. A lakosság minden korosztálya szívesen használja kikapcsolódási és kirándulási lehetőségként. Partján mocsárfenyők, fűzfák, tuják vannak. Déli részén kis fenyves helyezkedik el a kerek dombon. A tavat patakocska táplálja, amely a Budai-gödörben ered. A település szabadidőközpontjának horgász hasznosítója kezdettől a helyi lakosokból szerveződött horgászegyesület. A viszonylag kis létszámú horgászközösség nemcsak halászati hasznosítója hanem haszonbérlője is a vízterületnek. A kisméretű tározónak mindig igyekezett igazi gazdája lenni. Parkosította a tó környékét, fát és dísznövényeket telepített, folyamatosan gondoskodott a tóparti terület tisztántartásáról, kaszálásáról. A tározót tápláló közepes vízhozamú Surdi patak (mely egyébként a környező szántóföldek vízelvezető árka vízgyűjtője) táplálja. Vízmélysége a befolyótól folyamatosan mélyülve 1,2 m-től mélyül a kifolyó zsilip irányába egészen 3,5 m.-ig. Partszegély és a víz találkozását vízinövények telepítésével tettük látványosabbá a környéket. A vizet túlnyomó részt pontyok lakják de a halfaunát keszegfélék, busák, és süllők is színesítik, továbbá tervezzük compó és dévérkeszeg telepítését. Az egyesület figyelembe véve halgazdálkodási tervét és a horgászok igényeit továbbá az elmúlt évi halfogásokat rendszeresen elvégzi a telepítéseit. Egyesületünk a jövőre nézve szeretné tovább szépíteni és fejleszteni a tó környékét.

A tó horgászrendjét a helyi közgyűlés határozta meg, összhangban a hatályos halászati jogszabályokkal.